Encsi járás – BCE partnerségi program
A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény kiemelt célként határozza meg a térségeink és településeink harmonikus fejlődésének elősegítését, az ország kiegyensúlyozott területi fejlődését és térségei társadalmi–gazdasági, kulturális fejlődésének előmozdítását. A törvény 6.§-ának e) pontja alapján a területfejlesztési támogatások és a decentralizáció elveinek, a kedvezményezett térségek besorolási feltételrendszerének meghatározása az Országgyűlés hatásköre. A törvény 27. § (1) b) pontja alapján a kedvezményezett térségek besorolása a Kormány feladata.
Az Országgyűlés 2007. június 25-én határozatot – 67/2007. (VI. 28.) – fogadott el a 2013. december 31-ig terjedő időszakra a területfejlesztési támogatásokról és a decentralizáció elveiről, a kedvezményezett térségek besorolásának feltételrendszeréről. Az országgyűlési határozatban foglaltaknak megfelelően a besoroláskor csak olyan mutatók, statisztikai adatok felhasználására került sor, amelyek mérhetőek, ellenőrizhetőek, nyilvánosak, és időrendi összehasonlításra alkalmasak. A besorolás a térségek fejlettségét még pontosabban, igazságosabban határozza meg, öt – gazdasági, infrastrukturális, társadalmi, szociális és foglalkoztatási – mutatócsoportból kialakított ún. komplex mutató segítségével. 2007. őszén a 311/2007. (XI. 17.) Korm. rendelet meghatározta a 33 leghátrányosabb helyzetű kistérséget, és döntött ezek komplex programmal történő fejlesztésének szükségességéről. 2014-ben a kistérségek megszüntetése után immáron járások területi fejlettség alapján történő besorolásánál négy – társadalmi és demográfiai, lakás és életkörülmények, helyi gazdaság és munkaerő-piaci, valamint infrastruktúra és környezeti – mutatócsoportból képzett komplex mutató vettek figyelembe. A kedvezményezett járások besorolásáról szóló 290/2014. (XI. 26.) Korm. rendeletet módosító 106/2015. (IV. 23.) Korm. rendelet 36 komplex programmal fejlesztendő járást határozott meg.A komplex program nevei: „Nem mondunk le senkiről” komplex térségfejlesztési zászlóshajó program; Új Magyarország felzárkóztatási program; LHH program. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) az LHH térségek számára elkülönített támogatásokon túli egyéb eszközök is (pl. méltányos turizmus vagy LHH térségekés felsőoktatási intézmények együttműködési programja) is megjelenített az LHH program elemei között.
A leghátrányosabb helyzetű (LHH) térségek komplex fejlesztési programjának tervezési és megvalósítási folyamata során egyértelművé vált, hogy az érintett térségeknek nem csak a fejlesztési források rugalmasabb elérésével, hanem a település- és területfejlesztéssel összefüggő kapcsolati háló építésének támogatásával is jelentős segítség nyújtható. A kvalifikált szakemberek nagyarányú elvándorlását jelen program keretei között megállítani nem, legfeljebb csökkenteni lehetséges. Egy olyan program, amely a felsőoktatási intézmények és az LHH térségek közötti partneri viszony kiépítését tűzi ki célul, komoly eredményekkel járhat a település- és területfejlesztéssel összefüggő szakmai kapcsolatok megerősödése terén.
Az LHH járások és a felsőoktatási intézmények együttműködési programja alapvetően kettős célú. Egyrészt hogy hozzásegítse az ország leghátrányosabb helyzetű térségeit egy, a mainál hatékonyabb és hasznosabb társadalmi kapcsolatrendszer kialakításához, a társadalmi, szellemi értelemben vett periferikus helyzet oldásához, másrészt pedig hogy a kapcsolatépítés révén hozzásegítsük a társadalmi, gazdasági diszciplínákat oktató egyetemeket és főiskolákat ahhoz, hogy hallgatóik számára a mai magyar vidéki valóság mélyebb és közvetlen megismerésének lehetőségét tudják nyújtani.
Az NFÜ leghátrányosabb helyzetű térségekkel foglalkozó programirodájának munkatársai (Herczeg Béla és Kullmann Ádám) egy kísérleti (pilot) projektet indítottak, amelynek célja annak tesztelése, hogy a fenti gondolatmenet megtölthető-e valódi tartalommal. E kísérleti projekt koordinációjával a Magyar Idegenforgalmi és Területfejlesztési Egyesületet (MITE) bízták meg. (letölthető prospektusok) A projekt működésének lényege: alakítsunk ki LHH térség – felsőoktatási intézmény párokat, amelyek egy főbb vonalait tekintve kötött (az NFÜ által meghatározott) tematika mentén együttműködési megállapodást kötnek egymással, melynek konkrét tevékenységeihez az NFÜ támogatást nyújt. Az NFÜ által meghatározott tematika az alábbi elemeket foglalja magába:
a térségben megvalósuló fejlesztések segítése, illetve elemzése;
tartós kapcsolat kialakítása a térség és az adott egyetem, főiskola között;
az adott egyetem, főiskola normál tevékenységeinek a térség felé irányítása;
a térség társadalmi hálózatokhoz való kapcsolódásának erősítése;
félévente munkaterv készítése a következő félévre;
tárgyak (kurzusok, stb.) tartása a térséghez, illetve általában a leghátrányosabb helyzetű térségek fejlesztéséhez vagy valamely problémájához kapcsolódóan;
a térség egyéni és közösségi teljesítményeinek, erőforrásainak feltárása;
a térség helyi termékeinek és turisztikai vonzerőinek feltárása, fejlesztése;
a térség, illetve a települések konkrét kéréseinek (pl. honlap-fejlesztés, marketing tevékenység, pályázati lehetőségek feltárása és kihasználása, tananyagfejlesztés stb.) összegyűjtése, teljesítése (a szervezet profiljához és az együttműködés kereteihez mérten);
OTDK-, illetve szakdolgozatok írása a térséghez kapcsolódóan;
rendezvények (nyári/téli tábor stb.) szervezése a térségben;
szakmai gyakorlatok szervezése a térséghez kapcsolódóan;
konkrét CSR lehetőségek feltárása (vállalatok társadalmi felelősségvállalása);
a térség szakembereinek, közösségeinek invitálása a kistérségen kívüli rendezvényekre, fórumokra (tapasztalat-csere, kapcsolatépítés céljával);
az együttműködés megemlítése a szervezet dokumentumaiban;
lehetőségek keresése az együttműködés bővítésére és meghosszabbítására (további szervezetek bevonása, különös tekintettel további civil szervezetekre és a finanszírozást is vállaló vállalatokra);
a helyi, illetve az országos sajtó tájékoztatása az együttműködésről;
félévente – illetve külön kérés esetén soron kívül – beszámoló készítése az eltelt félévről (pl. tárgyak, rendezvények, szakmai gyakorlatok, TDK-, illetve szakdolgozatok, konkrét kérések, cikkek, fejlesztésekhez nyújtott segítség stb.) beleértve a sikerek és a kudarcok tömör értékelését, fő következtetések és ajánlások megfogalmazását is.
A kísérleti projekt keretein belül az NFÜ az alábbi hét LHH térségi – felsőoktatási intézményi páros finanszírozását vállalta:
BCE – Encsi
DE – Berettyóújfalui
EKF – Gönci (Abaúj-Hegyközi)
ELTE TTK – Lengyeltóti
ELTE TÁTK – Csengeri
KE – Tamási
ME – Szikszói
A Budapesti Corvinus Egyetem esetében az Egyetem tanszékeinek programja a Hallgatók a Közösség Szolgálatában (HaKöSz) koordinálásán keresztül valósult meg. A program elsődleges célja az LHH járások és a felsőoktatási intézmények közötti partneri viszony kialakítása annak érdekében, hogy a járásokban a település- és területfejlesztéssel összefüggő szakmai kapcsolatok megerősödjenek. A program során az egyetem a különböző jellegű oktatási tevékenységeihez kapcsolódó feladatainak fókuszálása révén (tantárgyak, terepgyakorlatok, szakdolgozatok, tdk, OTKA-kutatás) járul hozzá az Encsi járás jelenlegi helyzetének feltárásához, illetve a térség szereplői részéről megfogalmazott feladatok elvégzéséhez.
A Corvinus Egyetem tevékenysége főként az Ötfalura (Krasznokvajda mikrotérsége) és a Hernád völgyére (Encs és környéke, azon belül különösen Hernádszentandrás), valamint különböző szintű térségi szervezetekre (ATÖSZ, Encsi Többcélú Társulás, Abaúj Leader, NORDA) fókuszált, mely legfőbb oka, hogy a 29 településből álló Encsi járás túlságosan nagy ahhoz, hogy ilyen rövid idő alatt, ilyen nagy távolságból minden településen érdemi munkát tudjunk végezni. A programban résztvevő oktatók előtt két út állt, vagy egy minden települést érintő, sablonos feltárást készítenek, vagy egy mikrotérségre fókuszálva, annak szereplőivel mély érintkezési felületet alakítanak ki és így haladnak mikrotérségről mikrotérségre. Az oktatókból álló szakértő csapat ez utóbbi mellett döntött, illetve a térség melletti hosszútávú elköteleződésüket mutatja egy több éves közös, nyertes OTKA kutatás elindítása, mely a térségbe érkező támogatások hatását igyekszik feltárni az egész járásra vetítve (ezt kiegészítendő, a témában egy doktori kutatás is elindult). Ennek eredményeként a hivatalos statisztikákban a járásra vonatkozó pályázatokkal és támogatásokkal kapcsolatos adatok összegyűjtése és feldolgozása részben már megtörtént.
A feladatleírásban meghatározott tevékenységek a következő módokon valósultak meg:
Járási igények felmérése
a. Milyen kitörési pontjai vannak a járásnak? Ehhez képest milyen humán erőforrás hiány jellemző a járásban?
Helyi termékek: pl: fafaragók, asztalosok --> szakember hiány
Mezőgazdasági vállalkozások: pl: húsmarha tartás, gyümölcslé feldolgozás --> vállalkozói kedv, tőke hiány, rossz minőségű utak stb
Falusi turizmus --> szolgáltatások hiánya, rossz minőségű utak
Helyi vállalkozások
b. Milyen tevékenységekkel tud az egyetem segíteni a járásnak?
Az egyetem leginkább a saját kapcsolatrendszerén keresztüli lobbi tevékenységekkel, a térségen belüli információ áramoltatással (gondolunk itt arra, hogy sokszor szomszédos falvakban lévő civil szervezetek nem tudnak egymás tevékenységéről, mely gátolja az esetleges összefogást), a járási szervezetek tevékenységének, és az azokban rejlő lehetőségeknek feltárása az önkormányzatok és helyi társadalom számára.
Továbbá stratégiaalkotás terén a helyi szereplők (civilek, vállalkozók, önkormányzat, lakosság stb.) bevonásának, a releváns tevékenységek meghatározásának elősegítése különböző eszközök és módszertanok segítségével.
A hallgatói szabad kapacitások lehetőségének kihasználása az erőforrások felmérésében.
c. Kapcsolatrendszer építésének támogatása: milyen tevékenységekkel tud segíteni más intézmény (pl: egyház, nagyvállalat, tanácsadó iroda, sajtó) a járásnak?
A program során az egyetem támogatásával az egyház és a járás között egy Cigánystratégia kidolgozására irányuló első kezdeti műhelymegbeszélés került lebonyolításra. A kezdeményező Veress Zoltán, a helyi római katolikus plébános kereste fel a programban résztvevő oktatót Nemes Gusztávot, hogy segítsen egy asztalhoz ültetni a stratégia kidolgozásában érintett szereplőket, mellyel az egyház így aktívan részt vehet a járás jövőjének alakulásában egy igencsak problémás területen.
d. Milyen tevékenységekre fogalmazódott meg igény a kistérség, illetve a település vezetőiben?
A program eredményeként megtörtént a térségi és önkormányzati szereplők részéről egy helyi igényfelmérés, mely leginkább a következő területekre terjedt ki:
Turisztikai erőforrások feltárása
Kitörési pontok keresése
Eladható (számlaképes) helyi termékek feltérképezése
Közösségfejlesztés, civil szervezetek aktivizálása
Településfejlesztési táborok
Humán erőforrás feltárás
Az említett mikrotérségben, ahogy az a beszámolókból is kiderül mind a pályázati aktivitás, mind a vállalkozói környezet és szociális helyzet feltárása mentén került sor helyzetfeltáró mélyfúrásokra.
e. Miként kelthető fel az igény más releváns tevékenységekre?
Tapasztalataink szerint ennek legjobb formája a lakossággal és a térségi szereplőkkel együtt megrendezésre kerülő műhelymegbeszélések, ahol együtt gondolkodnak a térség erőforrásairól, lehetőségeiről. A sokféle megközelítés, tapasztalat és tudás új megoldásokat eredményezhet a térség számára. Ezek remek alkalmat kínálnak arra is, hogy pozitív példákat mutassanak be számukra az ország más hasonló helyzetben lévő térségeiből, amelyeket a saját körülményeikhez adoptálva sikerrel alkalmazhatnak ők is.
f. Mely tevékenységeket lehet járási szinten, melyeket települési szinten ellátni?
Az alapszolgáltatásokat érdemes lenne továbbra is a települések kezében hagyni (alapfokú iskola, orvosi ellátás, családgondozás, falugondnoki szolgálat), míg az adott területen a magasabb szolgáltatásokat lehetne járási szintre helyezni (középfokú oktatás, kórházi ellátás stb.). E tevékenységek terén a szubszidiaritásnak kellene érvényesülnie.
A járás településeinek egyéni és közösségi teljesítményeinek, erőforrásainak feltárása.
A járás helyi termékeinek és turisztikai vonzerőinek feltárása, fejlesztése.
A kettes és hármas pontban megfogalmazott feladatok egy komplex, sok lépcsőből álló program részeként történt megvalósításra. A program célja túraútvonalak kijelölése a térségben, melyhez a lakosság segítségével a terület természeti és épített értékeit vettük sorra, a helyi termékeket, szolgáltatási lehetőségeket stb. Majd a túraútvonalak GPS-es felmérése mellett kisfilmek is készültek a vidék nevezetességeiről.
OTDK-, illetve szakdolgozatok írása a kistérséghez kapcsolódóan.
A témában a több TDK-, szakdolgozati munkák és konferenciaszereplések történtek.
5. Rendezvények (nyári/téli táborok stb.) szervezése a járásban.
A program folyamán három szakmai terepgyakorlat lebonyolítására került sor (egy Falukutató tábor szociológus szakosoknak, és több kisebb eseményt is szerveztünk: ilyen volt 2011 augusztusában a Pogácsás est, a Kihelyezett tanóra, illetve a Kányi Főzőcske.
6. Konkrét CSR (vállalatok társadalmi felelősségvállalása) lehetőségek feltárása.
Konkrét CSR tevékenységként az Élelmiszer Bankkal és a Sodexo-val közösen megvalósított Együnk Együtt Encsért kampányból befolyt összegből élelmiszersegélyt kapott Hernádszentandrás település.
7. A járás szakembereinek, közösségeinek invitálása a kistérségen kívüli rendezvényekre, fórumokra (tapasztalat-csere, kapcsolatépítés céljával)
A járásban is tevékenykedő Abaúj Leaer sikeresen csatlakozott a Naturama Szövetséghez. A szövetség magyarországi Leader csoportokat tömörít, melyben főként az egyes munkaszervezetek vezetői és tagjai vesznek részt aktívan az ország egész területéről. Így a szervezetben aktívan résztvevő tagok kicserélhetik tapasztalataikat és gondolataikat, valamint megoszthatják egymással problémáikat a napi vidékfejlesztési gyakorlattal kapcsolatban, illetve új innovatív ötletekkel gazdagodhatnak a térségük fejlesztési lehetőségeit illetően.
A projekttel kapcsolatban előzetesen elvárt eredmények, vagyis egyrészről a tartós kapcsolat kialakulása az egyetem és a járás között, másrészről, hogy az egyetemi hallgatók valós fejlesztéspolitikai kérdésekkel szembesülnek, és a későbbi (esetleg döntéshozói) munkájuk során az itt megszerzett tapasztalatok és tudás függvényében relevánsabb döntéseket tudnak hozni a fejlesztési tervek, programok kidolgozása kapcsán mindenképp sikerrel jártak. Ennek legjobb bizonyítéka a hallgatóktól a terepgyakorlat után kapott visszajelzések:
„A kraszkonvajdai terepgyakorlat lehetőségéről először ennek a szemeszternek az elején halottunk. Már az elejétől kezdve tetszett a kezdeményezés, de ahányszor szóba került a félév folyamán mindig elég távolinak tűnt még ahhoz, hogy komolyan vegyem. Így valójában csak pár héttel az utazás előtt gondoltam végig: tényleg szeretnék-e menni? Vajon megéri a vizsgaidőszak első hetét az ország egyik legperiférikusabb és legelmaradottabb részében tölteni? Fogalmam se volt róla, hogy mi vár ott ránk, mit fogunk csinálni egy hétig, de végül úgy döntöttem elmegyek. Ma, így utólag visszanézve, örülök, hogy ott lehettem. Egy héten keresztül látni, tapasztalni az ottani emberek életét, hétköznapjait, külvilágtól való elszigeteltségét. Beszélni a helyi vállalkozókkal, polgármesterekkel, körjegyzőkkel, belelátni a sorsukba, életükbe, problémáikba ez mind rengeteg tapasztalatszerzéssel jár. Ami pedig igazán lényeges ezekkel az élményekkel, tapasztalatokkal kapcsolatban, hogy ezeket nem lehet más úton beszerezni, nem élhető át egy tankönyv, könyv tanulmányozásával, de még az internetről kapott információkkal, képekkel sem vethető össze. Véleményem szerint ezek nagyon fontosak a mi szakunk, szakmánk kapcsán, mert ha valóban a vidék fejlesztésével szeretnénk foglalkozni testközelből, a maga teljes valójában ismernünk kell azt, különben mi is csak egy felülről irányítani akaró lehetetlen szakemberré válhatunk. Összefoglalva rengeteg impulzussal gazdagodtam, amelyek bővítették látókörömet, világszemléletemet és a jövőben is hasznukat vehetem, így bátran mondhatom, igen, megérte.” (Király Dorottya)
„Igazából azt hiszem az egész félév során a terepgyakorlat volt az, amit legjobban, a legnagyobb kíváncsisággal vártam… És azt hiszem - meglepő módon-, mégsem azt kaptam, amit vártam. Hanem többet, sokkal többet. Egyrészt magamtól talán sohasem látogattam volna el abba a térségbe, másrészt nem változott volna meg a róla alkotott képem. Sok emberrel találkoztunk, polgármesterekkel, helyi lakosokkal, vidékfejlesztőkkel, akik így vagy úgy, de szeretnének változtatni a vidék jövőjén. Vannak, tervek, vannak kezdeményezések, vannak lehetőségek, amikkel élni tudnak, de a lakosság fogyása megállíthatatlan, ami számukra az egyik legnagyobb probléma. De mégis azt láttam, hogy igyekeznek megélni a jég hátán is, nem adják fel, és ez számomra nagyon pozitív. Az itteni falvakban a polgármesterek hozzáállásán, személyiségén múlik szinte minden, egy falu, vagy akár az egész térség jövőjét illetően. Vidékiként teljesen átérzem a Hétfaluban élők helyzetét, és tudom, hogy milyen nagy szükség van az ehhez hasonló LHH-s térségekben a segítségre. Itt sokkal nagyobb értékeket kell menteni, mint máshol, együtt az embert és vidéket. Megtanultam azt is, hogy milyen fontos a kommunikáció, az összetartás az emberek között, a kérdések feltevése, mások indítékainak megismerése és megértése. Enélkül nem működhet semmilyen kezdeményezés sem. Összefoglalva az egész hetet, a rossz idő és hideg ellenére is, jó kedvvel, és meleg szívvel távoztam Krasznokvajdáról. A közös munka összekovácsolt egy kisebb csapatot, és közös emlékekkel gazdagított minket. Megismertük a problémákat, és felmértük a helyi erősségeket is. Végre valós képet kaptunk egy távolinak hitt, sokat emlegetett vidékről… És ez az kép, ami más, ami szebb, mint amit én elképzeltem, a bajok ellenére is…Biztos vagyok abban, hogy még visszatérek ide, egyszerűen lenyűgöző a táj szépsége és a falvak egyedisége, szerintem aki erre jár, az biztosan a rabja lesz egy életen át. (Horváth Anita)
„A Krasznokvajdára és környékére szervezett terepgyakorlat több nagyszerű lehetőséget biztosított számunkra. Megismerhettük az országnak ezt az elmaradott részét, amelyről Budapesten, az egyetemen legfeljebb csak előadásokon hallunk, vagy tankönyvi példákban olvashatunk. Sokan azt gondolják, hogy errefelé nincs más csak szegénység, így nem is érdemes idejönni. Ez az érzés azonban rögtön megváltozik, amint valaki először megpillantja a csereháti dombok látványát. Mi ennél az első pillantásnál jóval többet kaptunk a Hétközség mikrorégióban eltöltött napok során. A települések polgármestereivel, a környékbeli vállalkozókkal és a helyi lakosokkal készített interjúk során olyan új információkat szereztünk, melyeket máshogy nem is lehetne begyűjteni, csakis a személyes beszélgetéseken keresztül. Biztos vagyok abban, hogy aki részt vett a terepgyakorlaton az egész más szemmel nézi ezután a térségről szóló híradásokat, hiszen ha csak rövid ideig is, de mi is részesei lehettünk az itt zajló mindennapi életnek. Vidékfejlesztést hallgató diákként különösen fontosnak és jónak találom, hogy amit az egyetemen elméletben tanulunk azt most a gyakorlatban is megtapasztalhattuk. Az interjúk során szóba került többek között a LEADER szerepe és tevékenysége, az önkormányzatok gazdálkodása, lehetőségeik és kilátásaik, valamint a közigazgatás átszervezésének várható hatásai is. Ezek csupa olyan dolgok, melyeket sokkal jobban megérthetünk, ha egy olyan személy mondja el, aki nap mint nap ezzel foglalkozik. Néhány nap alatt annyi tudást szedhettünk fel, melyre az elméleti oktatásban jóval több időre lenne szükség. Nekem személy szerint az önkormányzati gazdálkodás kínálta a legérdekesebb témát, hiszen hasonló témájú szakdolgozatomban sokat fel tudok használni a hallottakból. A szakmai fejlődés mellett nem szabad megfeledkezni a helyi lakosoktól felénk tanúsított hihetetlen vendégszeretetről. A polgármesterektől a kocsmároson keresztül a járókelőkig mindenki nagyon közvetlen volt velünk már az első pillanatoktól kezdve. Este a tábortűz mellett vagy éppen a kocsmában egy korsó sör mellett a helyiekkel beszélgetve nyerhettünk tiszta képet a települések múltjáról és jelenéről, az itt zajló mindennapi életről. A terepgyakorlat egy másik kiemelkedően fontos szerepe a csapatépítés. A Krasznokvajdán töltött napokban, a közös munka nyomán mindenki közelebb került egymáshoz, diákok és tanárok egyaránt. Remélem, hogy ez a nagyszerű lehetőség valamilyen formában a következő évfolyamoknak is a rendelkezésére állhat.” (Futó András)
„2012. május 13-18 között lehetőségünk egy terepgyakorlaton részt venni Magyarország északkeleti részében, Krasznokvajdán, és a hozzá kapcsolódó „Hétfaluban”. Ez kivételes lehetőség a legtöbb hallgató számára, hiszen sokan még „vidéket” is alig láttak, az LHH-val pedig legtöbben maximum egy tanóra keretében találkozhattak. A terepgyakorlaton való részvétel nagyban hozzájárult a felsőoktatási rendszer egy nagy hiányosságának, a gyakorlatiasság mellőzésének javításához. Vidékfejlesztő hallgatókként különösen fontosnak tartjuk, hogy sokat legyünk emberek között, fontos lenne, hogy – hasonló terepgyakorlatok keretében – tőlük tanulva lássuk át a vidék bajait, problémáit, ezáltal egy olyan komplex látásképet kialakítva magunkban, mellyel később megfelelő segítséget tudunk majd nyújtani az ott élők számára. Személyes benyomás: Számomra – vidékiként, ráadásul hátrányos helyzetű kistérségből származó hallgatóként – azt hittem, hogy ez a krasznokvajdai terepgyakorlat nem fog túl sok hozzáadott értékkel járni. Azonban nagyot tévedtem. Rá kellett, hogy döbbenjek, az oly sokat hangoztatott kelet-nyugat közötti különbség valóban létezik, és nem is elhanyagolható. Ezen felül beleláthattam egy, a sajátomnál rosszabb helyzetű kistérség egy apró szegmensének az életébe. Megdöbbentő volt látni, – ami nyugaton szinte elképzelhetetlen – hogy a lakosság túlnyomó többsége cigány származású, és rendes munkája szinte senkinek sincs, de még hírből sem hallottak róla. Akik dolgoznak, azoknak is nagyobb hányada közmunkával foglalkozik. Bár a különböző mutatót, melyekről tanultunk középiskolában, vagy épp az egyetemen, mint pl. az analfabetizmus aránya egyáltalán nem rossz, mégis, ez nem megoldás az ott élők számára. A mezőgazdaság, mely – eddigi tapasztalataim szerint – mindenhol kisegít a bajból legrosszabb esetben, itt nem javít a helyzeten. Érdekes tapasztalat, hogy a területen – ismét, nyugattal ellentétben – nincs különösebb nézeteltérés „cigányok és parasztok” között. Mert itt így nevezik magukat. Nem sértő sem a cigány, sem a paraszt kifejezés. Összességében nagyon hasznosnak találtam a terepgyakorlatot, hiszen e nélkül valószínűleg soha nem adódott volna lehetőségem, hogy eltöltsek egy kis időt egy ilyen térségben, és nem ért volna az a rengeteg pozitív élmény, amivel ott találkoztam. Örültek az emberek, hogy valaki foglalkozik velük, meghallgatja őket, és tenni próbál értük. Ez az élményt már senki sem veheti el, és olyan energiát ad, amit önmagában egy diploma sem tud nyújtani azért, hogy vidékfejlesztéssel akarjunk foglalkozni.” (Minorics Dávid)
„Bevallom, nem sokat gondolkodtam azon, hogy részt vegyek-e ezen a terepgyakorlaton, vagy sem. Amint értesültem erről a lehetőségről, rögtön tudtam: nekem ott a helyem. Nagy reményeket fűztem a kiránduláshoz már kezdetektől fogva és a várt hatás nem is maradt el. Rengeteg meghatározó élménnyel gazdagodtunk (szerintem ezt minden résztvevő nevében elmondhatom) az út során. Rendkívül tanulságos, hasznos volt számomra az a néhány nap, amit a térségben eltölthettem. Az egy dolog, hogy az egyetemen előadásokat hallgatunk az elmaradott térségek nehéz helyzetéről, problémáiról aztán a fővárosi modern, biztos környezetből megpróbáljuk elképzelni, milyen is lehet az ottani lakosok élete… Hát ez bizony messze nem olyan, mint amikor lehetőségünk adódik élőben megtapasztalni, saját szemünkkel látni ezeket a körülményeket. Úgy gondolom, aki a vidékfejlesztés területén szeretne elhelyezkedni, mindenképpen tisztában kell lennie a vidék valós helyzetével, problémáival, és ezt saját bőrén is tapasztalnia kell ahhoz, hogy igazán segíteni tudjon. Számomra ez a terepgyakorlat nagy löketet adott, közelebb hozta azt a célt, amiért ezt a szakmát tanulom. Szélesítette látókörömet, segített abban, hogy elhivatottságom megalapozódjon. Köszönöm ezt a lehetőséget, köszönöm Krasznokvajda! J” (Pásztor Alida)
„Számomra nagyon tanulságos volt a terepgyakorlat, amit több szaktársammal együtt az Encsi kistérségben tölthettünk. 2 éve tanulok az egyetemen, ez alatt több félnapos terepgyakorlaton voltunk az egyetem soroksári területén, ezek azonban a növénytermesztési és az állattenyésztési módszereket voltak hivatottak bemutatni. Ilyen módon tehát ez a terepgyakorlat egyedülálló volt felépítésében, időtartamában és a megszerezhető tapasztalatokban is. Bár vidékfejlesztést tanulok az egyetemen, nekem nemcsak állandó, de időszakos kapcsolatom sincs vidéki területekkel. Szentendrén nőttem fel (25000 fős város) és jelenleg Budapesten tanulok, így kevés közvetlen tapasztalatom van az országunkban jelenleg meglévő problémákról. A terepgyakorlat során a számomra eddig idegen vidéki életmódra nyílt rálátásom. A terepgyakorlaton egy kis faluban laktunk (Krasznokvajdán), ami a hátrányos települések kategóriájába tartozik, így már közvetlen lakókörnyezetünkben megfigyelhettem a településen lakók életkörülményeit, életritmusát. Az egyetemen sok elméleti tudást szerzünk, pl.: agrártámogatások rendszere, célja, pályázati metódus; a vállaltok nézőpontja azonban nem jut el hozzánk egy-egy szabályozással kapcsolatban. Nagyon hasznos volt, hogy mi szinte kívülállóként voltunk jelen, így a helyi konfliktusok, érdekellentétek nem befolyásolták a kérdezett személy hozzánk való viszonyát. Így több vállalkozó és polgármester teljes nyíltsággal beszélt egy-egy témában. Megkérdeztük a környékbelieket egy –egy program konkrét hasznáról, illetve arról is, hogy a településre nézve milyen változtatásokra lenne szükség ahhoz, hogy az még jobban tudja segíteni a faluban élőket. Lelkesítő volt látni, hogy a helyiek nagyobb része tenni szeretne a jobb életkörülményekért, és nem az elköltözés az egyetlen járható út. Jövőbeni munkám szempontjából nagyon fontos tapasztalat, hogy egy –egy program tervezésekor minél inkább be kell vonni a helyieket, hogy a számukra legkedvezőbb koncepció valósuljon meg, és ezáltal az állami és európai uniós pénzek felhasználása minél hatékonyabb legyen. Összességében elmondhatom, hogy képzésem eddigi egyik legfontosabb tapasztalata.” (Stomfai Zsófia)
„Gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki szakon vagyok második évfolyamos, és idén a Corvinus és a Hakösz segítségével szakmai terepgyakorlatra mehettünk. Május 13-tól egy hetet töltöttünk az Encsi kistérségben található Krasznokvajdán. A terepgyakorlaton három tanár, három csoportot alakított ki, a helyi vállalkozások felmérése érdekében, az önkormányzatokon interjúk készítése a polgármesterekkel a pályázatok kérdésében, míg a harmadik csoport közösségépítéssel foglalkozva a helyi cigányokat bevonva. Fontos, hogy nem csak az volt a cél, hogy mi tanuljunk, hanem hogy a tanárok segítség a térség fejlődését. Én a második csoporthoz csatlakoztam, mert úgy gondoltam én így tudok legtöbbet tanulni és mert mindig is érdekelt a pályázati rendszer. Budapesti lakos vagyok és még sohasem jártam LHH-s kistérségben, és eddig nem tudtam mennyire elmaradott néhány térség. Természetesen tanulmányaim során sokszor elmondták már hogy élnek az itteni emberek, de teljesen más volt találkozni a lakosokkal, polgármesterekkel és meghallgatni őket. Nagyon tanulságos volt számomra, hogy nem csak Krasznokvajdát láthattam, hanem mind a Hét faluban voltunk és megtudhattuk az egyes faluk milyen problémákkal küzdenek. Sok olyan problémát mondtak amit el se tudtam képzelni, illetve bővítették a pályázati ismereteimet. Nagyon fontos volt számomra ez a terepgyakorlat, mert nagyon sok munkahelyen pozitívumként kezelik, illetve a kimondottan vidékfejlesztéses munkáknál egyfajta tapasztalatként kezelik. Fontos, hogy a polgármesterek elmondását tudom hasznosítani majd a jövőben és ezzel segíteni tudom a vidékfejlesztés és a pályázati rendszer jobbá tételét. Nagyon örülök, hogy lehetőségem volt részt venni a terepgyakorlaton, és ha még lesz rá lehetőségem, mindenképpen szeretném jobban megismerni a térséget és segíteni a lakosoknak.” (Bálint Barbara)
Kedves Falukutatók! Ha tetszett a program, és szeretnétek benne a jövőben is részt venni, legyetek aktív tagjai a HaKöSz-nek! Ezzel a jövőben nemcsak az Encsi járással kötött partnerségi programban vehettek részt, hanem ezen kívül számos más önkéntes akciókban is a HaKöSz szervezésében.
Keressétek, és lájkoljátok a HaKöSz és a Corvinus-HaKöSz-Encs Partnerségi Program facebook oldalát!
Terepgyakorlatok
Hasznos honlapok: | |
|
|
|
MITE: Felsőoktatás és az LHH-Kistérségek Együttműködési Programja |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
NFÜ: Leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkóztatási programja |