Terület és településfejlesztés (előadás, gyakorlat)

C 101

Szerda, 11.40–15.10

2020/2021. I. félév

A szemináriumi dolgozat tartalmi követelményei:

·        Megadott válaszható témák közül

·        Ne általánosan leíró, hanem elemző jelleg

·        Önálló, saját munka (ne plágium)

·        A tanulmány végső leadási határideje 2021. január 20. (szerda) éjfél

A szemináriumi dolgozat formai követelményei:

·        A dolgozat bruttó terjedelme (ábrákkal, de mellékletek nélkül): minimum 15 oldal (felső terjedelmi határ nincs)

o       Ebből legalább 11 oldal szöveg

o       Oldalszám legyen (a címlap = 0. oldal, nem kell sorszámozni)

·        Betűméret: 12-es

o       A fejezetcímek lehetnek 14-es, 16-os is, cím lehet 16-osméretű

o       A lábjegyzetben a betűméret 10-es

·        Betűtípus: Times New Roman CE (fejezetcímek lehetnek Arial vagy Tahoma)

o       A fejezetcímek lehetnek Arial vagy Tahoma betűtípussal

o       A Szerző által lényegesnek ítélt szövegrészek dőlt betűvel legyenek kiemelve

o       A törzsszövegben a címrendszeren, a dőlt betűs kiemeléseken, valamint a szakirodalmi hivatkozásokon kívül egyéb formázásokat ne alkalmazzunk!

·        Sorköz: 1,5 sorkizárt (sorok alatt vagy fölött ne legyen térköz: 0 pt)

·        Margó: 2,5 cm (fenti, lenti, bal, jobb)

·        Szöveg tagolása:

o       Címlap

o       Cím (ha lehet ne egyszavas), szerző (név, évfolyam, szak), évszám (2021), szemináriumi dolgozat, BCE Geo Tanszék

o       Tartalomjegyzék (nem feltétlenül kell, ha van, inkább a dolgozat elején előnyös)

o       Bevezetés: a dolgozat céljának, a vizsgálandó problémának ismertetése, a dolgozatban megválaszolandó kérdések felvetése, a téma aktualitásának, a probléma jelentőségének hangsúlyozása az országban, ország felvezetése, elhelyezése

o       Dolgozat elemző, központi része („tárgyalás”): fejezetekre osztani fejezet- és alfejezetcímekkel (decimális tagolás)

o       Összegzés: szintetizálás, a dolgozat legfontosabb eredményeinek felsorolása, összefoglalása, térségek tipizálása, jövőre utalás, a bevezetésben felvetett kérdés megválaszolása

o       Irodalomjegyzék

o       Mellékletek (vagy Függelék) (nem muszáj) (nem számít a terjedelembe): kevésbé fontos vagy terjedelmes ábrák, táblázatok

o       A fejezethez végjegyzetet ne használjunk!

·        A dolgozatokban 3 fokozatú címrendszer használható (cím, elsőrendű alcím, másodrendű alcím), decimális osztályozással: III. főfejezet, IV.1. alfejezet, II.1.2. al-alfejezet

o       Kerüljük az egymondatos bekezdéseket, az egybekezdéses alfejezeteket, valamint az egy alfejezetből álló fejezeteket!

o       Szerencsés, ha a fejezet- és az alfejezetcímeket legalább egy bekezdés válassza el.

o       A „Bevezetés” vagy „Összegzés” fejezeteket ne tagoljuk alfejezetekre!

·        Szövegben hivatkozások legyenek (nem kell a teljes cím a szövegben, csak az irodalomjegyzékben)!

o       A szövegközi szakirodalmi hivatkozások formája: a szerző neve (keresztnevének kezdőbetűjével) és a megjelenés éve, pl.: (VARGA Á. 2016, pp. 40–44)

o       Külföldi szerző publikációjára történő hivatkozáskor a keresztnév kezdőbetűje elé vessző kerül: (AGNEW, J. A. 2008)

o       Többszerzős hivatkozás esetén a nevek közé nagykötőjel kerül: (AMIN, A. – THRIFT, N. 2007)

o       Ha a hivatkozott munkának három, vagy annál több szerzője van, csak az elsőnek a neve szerepeljen: (KROLOPP E. et al. 2003)

o       Ha adott szerzőnek egy évben több publikációjára történik hivatkozás, akkor az évszámhoz a, b stb. írandó: (KOVÁCS Z. 2002a)

o       Felsorolásszerű hivatkozások esetén az egyes – időrendbe és nem abc-sorrendbe rendezett – tételeket pontosvessző választja el: (PROBÁLD F. 2004; KOCSIS K. 2006)

·        Tanulmányhoz mellékelt táblázatok + ábrák (diagramok, térképek, fényképek is ábrák) és mellékletek sorszámozva szerepeljenek

o       Sorszámozás általában független a fejezetek sorszámozásától (csak hosszabb művekben segít megtalálni az ábrát)

o       Szerencsés ha a szövegben szereplő ábrák és táblázatok előtt és után is szerepel egy-egy bekezdés

o       Az ábrák és a táblázatok előtt és után hagyjunk egy-egy üres sort

o       A szövegben zárójelben (lehetőleg még az ábra előtt) feltétlenül szerepeljen az ábrákra, táblázatokra utalás, hivatkozás, pl. (4. ábra)

o       Az ábrákon csak a legszükségesebb felírások (földrajzi nevek, méretek, a jelmagyarázat sorszámai, betűjelzései stb.) szerepeljenek, minden egyéb információ (cím, a sorszámok, betűjelzések magyarázata stb.) az ábraaláírásba kerül

o       Fontos, hogy az ábrákra felírt kevés szöveg magyar nyelvű, kicsinyítésben is olvasható, valamint az ábra fekete-fehérben is értelmezhető legyen

o       Excel-diagramoknál kerüljük a térhatást és a színes vagy mintás hátteret

o       A táblázatokat ne képfájl (pl. .jpg és .tif kiterjesztés) formátumban illesszük be!

o       Külső keretezés és rácsozás felesleges: elválasztó vonalak csak a fejlécben szükségesek

o       A táblázat celláit – hacsak nincs érdemi tartalmi jelentősége – ne színezzük!

·        Elemezés is párosuljon az ábrához, táblázathoz

·        Minden ábra, táblázat alatt szükséges az azokhoz tartozó címek, képaláírások és a források pontos megjelölése

o       Képeknél – Forrás: szerző (év), p. 44

o       Saját képeknél (főleg fényképek) – Forrás: A szerző saját felvétele, szerkesztése vagy készítése

o       Táblázatoknál – Adatok forrása: KSH vagy City Population

o       Diagramoknál – Adatok forrása: EuroStat adatai

·        Az ábrákon csak a legszükségesebb felírások (földrajzi nevek, méretek, a jelmagyarázat sorszámai, betűjelzései stb.) szerepeljenek, minden egyéb információ (cím, a sorszámok, betűjelzések magyarázata stb.) az ábraaláírásba kerül

·        Utolsó oldalon: irodalomjegyzék: felhasznált irodalom (könyvek, folyóiratok, kiadványok) felsorolása, itt lehet több, mint amikre a szövegben is utalunk, de ami a szövegben benne van, az nem maradhat ki az irodalomjegyzékből

o       A cikk utolsó fejezete az Irodalomjegyzék legyen!

o       A felhasznált munkák jegyzéke szerzők szerint ábécé-sorrendben (szerző neve keresztnevévek kezdőbetűjével, kiskapitális betűtípussal), ezen belül időrendben legyen!

o       Az Irodalomjegyzékben a tanulmányban hivatkozott minden mű könyvészeti adatának szerepelnie kell

o       A különböző jellegű kiadványok (folyóiratcikk/könyv/könyvfejezet) az Irodalomjegyzékben a különböző források természetesen keverve szerepelnek)

o       Internetcímek is: https://www.citypopulation.de/

o       Adatok forrása lehet külön is (ellenőrizhetőségért)

o       Ábra-, táblázatjegyzék nem kell

·        Fontosabb táblázatok, ábrák szövegbe szúrva, a kevésbé fontosak, ill. terjedelmesek a mellékletben szerepeljenek (itt is sorszámozva) (pl. 2. számú melléklet)

·        Szövegben utaljunk a mellékletekre

·        Mellékleteknek is legyen címe és forrásmegjelölése

·        Helyesírás (Wordben a helyesírás-ellenőrző programmal érdemes átnézni, de kritikával)

·        Bekezdések első sorában behúzás (TAB), 1 cm-es

·        A bekezdések között nem kell üres sor (sorkihagyás)