Településföldrajz és településfejlesztés (előadás)

S 118

Szerda, 13.40–15.10

2019/2020. II. félév

A dolgozatot többféleképen is el lehet jól készíteni. Akármelyik utat is választod, ügyelj arra, hogy:

az egyszerű leíró, bemutató stílus helyett a dolgozat egy valódi elemzés legyen. Ez azt jelenti, hogy a bevezetőben egy kutatási problémát, feltett alapkérdést kell megfogalmazni, amelyet a dolgozat során meg kell válaszolni.

Az alábbi kutatási terv szerint érdemes haladni a dolgozatírás során:

1. Téma kiválasztása (azon belül egy lehetséges cím megfogalmazása) – menet közben módosítható (ezért inkább munkacím)
2. Kutatási probléma, kérdés felvetése (kell egy központi kutatási alapkérdés, amely "jó viszonyban" van a címmel, annak kérdez alá, és kell kb. 3 db kutatási alkérdés) – menet közben módosítható
3. Téma kidolgozásához tervezett tartalomjegyzékszerű vázlat elkészítése (egymás után következő fejezetek megtervezése az I. Bevezetéstől a ?. Összefoglalásig, olyan ez mint egy oldalszámok nélküli tartalomjegyzék, ahogy a központi kérdéssel a cím, úgy a kutatási alkérdésekkel a főfejezetcímek állnak "jó viszonyban") – a későbbiek során természetesen még ez is módosulhat
4. Dolgozat fejezeteinek megírása/fenti vázlat pontjainak kitöltése (nem a tartalomjegyzék szerinti sorrend helyett, először a leglényegesebb központi résszel érdemes kezdeni (közben szakirodalom gyűjtése, számolgatás)
5. Összefoglalás (végigmenni a dolgozat legfőbb megállapításain, főbb eredményein) majd legutoljára a bevezetés megírása (témaválasztás személyes motivációja helyett elején egy hangulatos figyelemfelhívó felütés, akár egy érdekes ténnyel, a fontos, aktuális és érdekes szavak használata nélkül indokoljuk, hogy a témaválasztás miért fontos, aktuális és érdekes az Olvasónak, leírjuk a kutatási főkérdést és az alkérdéseket, megadjuk a kutatás információs és módszertani hátterét, azaz jellegében primer vagy szekunder adatok, kvantitatív vagy kvalitatív módszerek, ha vannak domináns adatforrások és módszerek, érdemes megnevezni, ne írjuk le, hogy melyik fejezetben miről lesz szó, bevezetés végén nem kötelező, de lehet köszönetnyilvánítás)
6. Cím pontosítása (ha nincs előre megadva), helyesírás ellenőrzése, tördelés
7. Megpihenés :)

A dolgozathoz az alábbi főbb információs forrásokat ajánlom:

• Szakirodalom

  • Szakmai folyóiratcikkek: elsősorban az ezeket ajánlom (már csak azért is, mert nyelvezetében, stílusában erősen hasonlít az általad készítendő szemináriumi dolgozathoz) – a Corvinus Könyvtára számos ilyen folyóiratot tart nyilván, amelyek tartalmáról az Interneten keresztül is keresgélhetsz

  • Monográfiák, tankönyvek: érdemes fellelni az Általad vizsgált településsel, régióval vagy országgal foglalkozó könyveket is, ha vannak, amelyek hasznos, és bő háttértudást nyújthatnak a dolgozat elkészítéséhez

  • Fejlesztési dokumentumok: ezek különböző szintűek lehetnek egy-egy városrésztől a települési, járási, megyei, regionális vagy országos szintig, sőt vannak ide vonatkozó EU-s vagy egyéb nemzetközi anyagok is, vannak átfogóbb társadalmi-gazdasági fejlesztési tervek és vannak az inkább építészeti-műszaki-jogi nyelvezetű rendezési tervek, koncepciók, rendeletek, illetve rövid, közép és hosszú távú tervdokumentumok

  • Maga az internet is forrásként szerepelhet, itt azért vizsgázni kell a források hitelességére (pl. wikipedia)

• Statisztikák

  • KSH T-Star nevű települési adatbázisa (lehet, hogy lehet tölteni a KSH weboldaláról, de a KSH Könyvtárban biztosan hozzáférhető)

  • Települési önkormányzatok is gyűjtenek statisztikákat: egyes információk csak így érhetők el

  • Szintén KSH a forrása a megyei statisztikai évkönyveknek, amelyek közül kiválaszthatod a megfelelő megyét

  • Területi (regionális) bontású adatokat a területi statisztikai évkönyvekből (regional statistical yearbook) szerezhetsz, Magyarországon ez a Területi Statisztikai Évkönyv, amelyben régiókra, megyékre, járásokra, városokra, illetve korlátozott mértékben valamennyi településre is elérhető adat

  • Országokra adatokat leginkább statisztikai évkönyvekből (statistical yearbook) vagy különböző nemzetközi szervezetek (ENSZ szakosított szervei, EU, Világbank) adattárából szerezhetsz